Az előző óránk témája az asszisztív technológiák volt, mi pedig az autizmus spektrum zavarban érintett személyek által használható asszisztív technológiára gyűjtöttünk példákat. Ebből egyet, a TippyTalkot már Kata bemutatta egy bejegyzésben. Én most először összefoglalóan szeretnék ezekről a technológiákról írni (részben közös gyűjteményünk, részben egyéb forrásokat használva) – illetve kifejezetten azokról, amelyek a digitális technológiák körébe is tartoznak.
Az órán három fő csoportját különítettük el a technológiáknak:
- augmentatív, alternatív kommunikációs eszközök
- vizuális támogatás eszközei (például napirend, folyamatábra, motivációs rendszer vizuális megjelenítése)
- az autizmus spektrum zavarban valamely érintett készséget fejlesztő eszközök
Bejegyzésemben ezeken a kategóriákon haladok végig, illetve minden esetben egy-két példát is hozok rájuk. (Ezek nem a legfontosabbak vagy legnépszerűbbek feltétlenül, a célom inkább a szerteágazó funkciók és formák bemutatása volt.)
Ha az autizmusról és a technológiákról beszélünk, érdemes még legalább két csoportot megemlíteni: a diagnosztizáláshoz kifejlesztett, jelenleg fejlesztés alatt álló technológiákat (jelenleg olyan, amit megbízhatóan használnak is, még nem létezik), illetve azokat, amelyeket a pedagógusok/szülők tudnak használni, például vizuális segítségek tervezéséhez (ilyen a Boardmarker). Ezekről azért nem írok részletesebben, mert nem tartoznak az asszisztív technológiák körébe (nem közvetlenül az érintett személyt támogatják napi életvitelében).
1. Augmentatív, alternatív kommunikációs eszközök (AAK)
Augmentatív, alternatív kommunikáció minden beszédtől eltérő kommunikációs forma, használata akkor merül fel, ha az autizmussal élő személy nem vagy alig használ funkcionális beszédet. (Természetesen nem csak autizmussal élő személyek kommunikálhatnak AAK segítségével, hanem bárki, akinek valamilyen okból a beszéd nem megfelelő vagy nem elegendő kommunikációs csatorna. A bemutatott eszközök alkalmasak lehetnek számukra is.)
Sokféle alternatív kommunikációs rendszert használnak autizmusban érintett személyekkel is, ezek közül gyakran használtak a különböző képes rendszerek, illetve ezen belül is a PECS (képcserés kommunikációs rendszer). Ezt a rendszert kifejezetten autizmussal élők számára fejlesztették ki, gondot fordítva arra, hogy az autizmus sajátosságainak megfeleljen (vizuális támogatás, struktúra, a tanítás során a kommunikáció kerül fókuszba). Kifejezett előnye, hogy a kommunikációs üzenet tartósan fennmarad (szemben mondjuk egy gesztusjellel vagy azzal, hogyha a képekre mutatással kommunikál valaki), illetve hogy már a kommunikáció tanulásának kezdeteitől kommunikációs partner keresésére tanít (azért képcserés kommunikáció, mert az üzenetet fizikailag is át kell adni a kommunikációs partnernek).
Sok olyan alkalmazás létezik, és a mai napig is sokat fejlesztenek, ami mobilon/tableten is elérhető képes kommunikációs rendszer. Ennek előnyeiről már általánosságban írtam, összefoglalva: hordozhatóság (praktikusság), verbális megerősítés, az emberek szélesebb köre által érthető kommunikáció, motiváció, illetve segítheti az integrációt (elfogadottabb lehet, mint egy papíralapú rendszer).
Néhány példa: (a valóságban rengeteg létezik)
Ez egy applikáció, amely a hagyományos PECS rendszerhez hasonlóan működik (a kép tetejéről például ismerős lehet a PECS mondatcsíkja). A kommunikációs üzenetet a felhasználó képekből alkotja meg (amelyeket különböző kategóriákra bontva talál meg), majd az üzenetet az alkalmazás felolvassa (ehhez több nyelv és hang választható, magyar nyelven is elérhető). A képek (mind az, hogy milyen témájúak szerepelnek benne, mind az, hogy pontosan mely képek) személyre szabhatók, de van alapkészlete is (előbbi kritérium egy jó AAK applikációhoz). A TippyTalkhoz hasonlóan szintén egy édesapa fejlesztette kislányának.
Egy videó a használatáról:
A gyakorlati helyemen most két gyerek is ezt az alkalmazást használja (papír alapú PECS tanulása után). Mindkettőjüket motiválja a tablet, illetve szeretik a hangját is, van, hogy szabadidőben is ezt próbálgatják. Amit megfigyeltünk nehézségként az áttéréskor, hogy újra kellett tanulni a kommunikációs partner keresését (hiszen hiába ad hangot, ha például a szoba másik végében van a partner és zaj van), ezért a pedagógusok akkor értik meg az üzenetet, ha a tanuló a kezükbe adott tablettel „mondja végig” (a képeket sorba megérintve az eszköz újra felolvassa az üzenetet).
Az apuka egyébként azóta számos autizmussal kapcsolatos alkalmazást fejlesztett – példa a témákra a teljesség igénye nélkül: napirend, szociális történetek, időbeli tájékozódást segítő alkalmazás… (Bővebben lásd: www.nikitalk.com)
Ez az applikáció, amit a papíralapú PECS módszerhez eredetileg ajánlanak (ugyanazok. Neve arra utal, hogy ez lenne a PECS negyedik fázisának következő szintje (a negyedik fázisban kezd el a személy mondatokat alkotni), az ajánlás szerint 3-9 hónap papíralapú használat során érdemes áttérni rá. (Maga a kommunikáció tanítása papíralapú változattal igazán hatékony.)
Kinézete hasonló a papíralapú változathoz, nagyon sok szempontból személyre szabható (képek, azok mérete, szöveg, hang – akár saját hang is felvehető). Ennek az alkalmazásnak a használatáról (videóval együtt) itt található egy jó bejegyzés: Apró lépések blog.
További olvasnivaló: néhány hasonló alkalmazás bemutatása és összehasonlítása olvasható itt: MuTaTó blog
2. A vizuális támogatás eszközei
A hagyományos, papíralapú vizuális támogatásoknak is számtalan digitális alternatívája létezik. Vannak esetek, amikor használható nem kifejezetten autizmussal élők számára kifejlesztett alkalmazás is – például a Google Naptár használható napirendként (néhány előnye például: küldhet értesítéseket, beállítható az ismétlődés, szerkeszthető több személy által is, használata természetes a környezet számára, stb.).
Sok okos telefonon maga az időzítő funkció is vizuális – ha azonban nem ilyen, jó alternatíva lehet a Kids Timer applikáció. Nagyon egyszerű, könnyen elővehető, ingyenes (szemben az eredeti drága vizuális órákkal), mutatja az eltelt és a hátra levő időt is.
A napirend egyes elemei jeleníthetők meg ezen az alkalmazáson szöveges és képi formában, illetve elvégzésük jelölhető. Az egyes elemekhez időpontok is rendelhetők (ezzel azért érdemes vigyázni, csak úgy, mint a papíralapú napirendeknél: ha a késés frusztrációt okoz, érdemes csak a pontos időpontokat jelölni), az alkalmazás pedig az elvégzésig folyamatos értesítéseket küld.
(Logika szerint ide is tartozhat a HANDS projekt applikációja, ezt azonban majd később szeretném részletesebben bemutatni.)
3. Készségfejlesztő eszközök
Ide az olyan alkalmazások tartoznak, amelyek játékos feladatok formájában egy autizmusban érintett képességet fejlesztenek – mint például szituációs gyakorlatokkal a kommunikációs képesség vagy az érzelemfelismerés (ez utóbbi gyakori téma).
Ez az applikáció fényképeken keresztül segíti a felhasználót a mimika és a testbeszéd jobb megértésében, az érzelmek felismerésében. (Mivel egy ilyen játékban az érzelmek fotókon keresztül, kontextus nélkül jelennek meg, a tanulást mindenképpen támogatni kell egyéb módokon is. Gondoljunk például arra, hogy egy síró arckifejezés jelenthet a valóságban szomorúságot vagy meghatottságot is, kontextus hiányában ez nem derül ki.)
Ez az alkalmazás szociális történetek írásához és illusztrálásához ad helyet, illetve ezeket rendszerezi úgy, hogy a gyermek számára könnyen hozzáférhető, élvezetes legyen. (Szociális történetek tehát nem szerepelnek benne előre, azt az érintett felhasználó igényei szerint lehet hozzáadni.)
Ez az applikáció autizmussal élő személyeket segít abban, hogy a mindennapos tevékenységek során a lépések sorrendjét memorizálják. Szintén egyénre szabható (saját tevékenységek és sorrendek adhatók hozzá). Ez a folyamatábrákkal ellentétben nem a helyzetben való támogatásra szolgál, hanem a helyzeten kívüli tanulásra, gyakorlásra.
Összegzés
A sor a végtelenségig folytatható lenne, de talán már ebből a bemutatásból is látszik, hogy számtalan fajta applikáció létezik – mindnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, éppen ezért (csak úgy, mint bármilyen támogató eszköznél) már a felület kiválasztásánál is figyelembe kell venni az érintett személy igényeit. Ugyanakkor az is látszik, hogy érdemes ezeken a lehetőségeken is elgondolkodnunk, hiszen számtalan előnye lehet a digitális technológiák használatának, és sok területen, sok módon támogathatják az autizmussal élő személy napi életvitelét.
Források
Megjegyzések
Megjegyzés küldése