Második bejegyzésemben egy olyan programot mutatok, amit én már évek óta használok különböző tanulással összefüggő célokra, és számomra hasznos volt a tanultak észben tartására.
A program tulajdonképpen a „szókártyák” digitális változata, amit középiskolás koromban én is többször használtam, különösen idegen nyelvű szavak vagy sok ismeretlen fogalom együttes megtanulása esetén. (Amikor a kártya egyik oldalára az ismeretlen fogalom/szó kerül, a másikra pedig a meghatározása/magyar változata, a kártyákat összekeverve pedig addig kérdezzük ki magunktól, amíg nem tudjuk. Amelyiket tudjuk, azt félre tesszük, és már csak a hátra maradt kártyahalmazzal foglalkozunk, optimális esetben pedig a folyamatot másnap újrakezdjük.) Ez a módszer számomra hasznosabb volt, mint például a szótárfüzetből tanulás, ahol sokszor inkább a szavak sorrendje ragadt meg (nem valójában tudtam a jelentését, csak emlékeztem, hogy az következik), illetve azt is szerettem benne, hogy nem kell mindig az egész anyagot újra átismételni, hanem lehet többet foglalkozni azzal, ami számomra nehezen memorizálható. Ezen felül az aktív tudást mozgatja meg, felidézést kíván, és nem elégszik meg a felismeréssel (amibe a tananyag „olvasgatásánál” sokszor beletörődünk).
Több nehézség felmerül azonban a hagyományos tanulókártyákkal kapcsolatban:
Az ANKI-ról
A program a szótanuló kártyák módszerét helyezi digitális alapokra. A szókártyákat a felhasználó maga hozhatja létre vagy a megosztott szókártyák közül válogathat is. Kerülhet a „két oldalára” bármi – írott szöveg, hanganyag, kép, példamondat… A program kikérdezéskor a kártya „első oldalát” mutatja, majd a válaszadó az éppen megadott skálán (1-3, 1-4 vagy 1-2, attól függ, hányszor kérdezte már a kártyát és milyen válaszokat adtunk) értékeli a saját tudását. Ettől az értékeléstől függ, hogy a program legközelebb mikor kérdezi (például ha elsőre is könnyűnek érezzük, 4 nap múlva kérdezi csak, ha egyáltalán nem tudtuk, 1 perc, ha jónak értékeljük, 10 perc múlva kérdezi újra).
(Használati útmutatót a forrásoknál adok meg.)
Előnyök
Hátrányok (Nehézségek?)
Adaptáció látássérülés estén (a "vakos" változat)
Az egyik tanítványom még közös munkánk elején mondta nekem, hogy „bárcsak lenne egy olyan program, ami kikérdezi tőlem az angol szavakat – úgy sokkal könnyebben megjegyezném őket, mint így, ha csak olvasgatom”. Mivel azt, hogy én legyek az állandó kikérdező, nehezen tudtam vállalni, rögtön az ANKI-ra gondoltam.
A tanítványom az eszközöket képernyőolvasó programmal használja, és kipróbálás után rájöttünk, hogy sajnos nagy csalódásomra az ANKI számítógépes és webes felülete sem akadálymentes. (Egyébként gyengénlátókra például adaptálható, mivel a betűméret, kontraszt állítható, illetve a csatolható hangfájl, és a használható billentyűkombinációk is ezt segítik. Ezzel kapcsolatban egy nehézségünk volt: a kikérdezések során eleinte csak három szinten lehet értékelni a saját tudásod, majd négyen, ha rontasz, akkor újra kettőn – az ezeket jelző gombok pedig nagyon kicsik, de egy-két próbálkozással és rátanulással ez már nem zavaró.) Elkezdtem más, hasonló programok után kutatni, amelyekkel akadálymentességi szempontból csak hasonló rossz tapasztalataim lettek.
Végül eszembe jutott, hogy a mobilos változatot külön is kipróbálhatnánk – ez működött. Az Androidos változat programján a funkciókat felolvassa a TalkBack, a szavak felolvasása pedig beállítható – bár én ezt nem használtam, mivel egyébként is nagy szívfájdalmam, hogy az angol szavakat magyar felolvasóval tanulja, így én az angol mezőbe anyanyelvi beszélők hangfájljait másoltam. (A szókészletből úgyis szóban felel, az helyesírással meg foglalkozunk máskor, más módszerrel.) Az megmaradt nehézségnek, hogy a kártyák létrehozását ő maga nem tudja intézni az akadálymentességi probléma miatt, így itt tanári segítségre van szükség. A másik nehézség a látás kérdésétől független, az, hogy rendszeresen (mondjuk néhány naponta) nem szeretné átismételni, valahogy ez a középiskolásaim számára nem a napi rutin része – de néhány esetben így is hasznos számára a program :)
Források, további olvasnivaló:
https://apps.ankiweb.net/index.html
http://www.forvo.com/
https://otevotnyelv.com/anki/ – illetve a blog szerzője, Kőrösi Bálint ebookot is írt a program használatáról és az azzal kapcsolatos saját tapasztalataitól (ez tőle megvehető, bár tudomásom szerint éppen átdolgozás alatt áll)
A program tulajdonképpen a „szókártyák” digitális változata, amit középiskolás koromban én is többször használtam, különösen idegen nyelvű szavak vagy sok ismeretlen fogalom együttes megtanulása esetén. (Amikor a kártya egyik oldalára az ismeretlen fogalom/szó kerül, a másikra pedig a meghatározása/magyar változata, a kártyákat összekeverve pedig addig kérdezzük ki magunktól, amíg nem tudjuk. Amelyiket tudjuk, azt félre tesszük, és már csak a hátra maradt kártyahalmazzal foglalkozunk, optimális esetben pedig a folyamatot másnap újrakezdjük.) Ez a módszer számomra hasznosabb volt, mint például a szótárfüzetből tanulás, ahol sokszor inkább a szavak sorrendje ragadt meg (nem valójában tudtam a jelentését, csak emlékeztem, hogy az következik), illetve azt is szerettem benne, hogy nem kell mindig az egész anyagot újra átismételni, hanem lehet többet foglalkozni azzal, ami számomra nehezen memorizálható. Ezen felül az aktív tudást mozgatja meg, felidézést kíván, és nem elégszik meg a felismeréssel (amibe a tananyag „olvasgatásánál” sokszor beletörődünk).
Több nehézség felmerül azonban a hagyományos tanulókártyákkal kapcsolatban:
- ha magunk számára állítjuk elő, hosszú időt vesz igénybe
- ha készen vesszük, nem biztos, hogy pont azokat a dolgokat tartalmazza, amire nekünk van szükségünk – kontextus nélkül pedig nem tudjuk valóban hatékonyan megtanulni
- idegen nyelvű szavaknál sokszor a magyarról való fordítást, mint második lépcsőt iktatja be (hasonlóan ahhoz, amikor szótárfüzetből tanulunk), ezzel tapasztalatom szerint lassítva a valódi kommunikációban való használatot
- csak meghatározott mennyiségű szókártya megtanulására alkalmas, hiszen ha mindig kiindulunk újra az alaphalmazból, akkor egy idő után irreálisan sok idő a kikérdezés (tehát ez inkább egy-egy dolgozat anyagához volt elég, és pl. egyetemi tananyagmennyiség mellett a használta kivitelezhetetlen volt)
Az ANKI-ról
A program a szótanuló kártyák módszerét helyezi digitális alapokra. A szókártyákat a felhasználó maga hozhatja létre vagy a megosztott szókártyák közül válogathat is. Kerülhet a „két oldalára” bármi – írott szöveg, hanganyag, kép, példamondat… A program kikérdezéskor a kártya „első oldalát” mutatja, majd a válaszadó az éppen megadott skálán (1-3, 1-4 vagy 1-2, attól függ, hányszor kérdezte már a kártyát és milyen válaszokat adtunk) értékeli a saját tudását. Ettől az értékeléstől függ, hogy a program legközelebb mikor kérdezi (például ha elsőre is könnyűnek érezzük, 4 nap múlva kérdezi csak, ha egyáltalán nem tudtuk, 1 perc, ha jónak értékeljük, 10 perc múlva kérdezi újra).
(Használati útmutatót a forrásoknál adok meg.)
Előnyök
- a legnagyobb előnye szerintem az ütemezése, hogy nem kell mindig mindent újratanulni, hanem mindig éppen csak azt, amire már valószínűleg kevésbé emlékszik a felhasználó
- több platformon is elérhető (van internetes, számítógépes, Androidos és iPhone változata is – ezek közül egyedül az utolsó fizetős), ezek a felhasználói fiók segítségével szinkronizálhatók; plusz például Chrome böngészőn van gyorsbeviteli mezője is (erről nincsenek saját tapasztalataim)
- ennek következményeként (és azért, mert rendszeres tanulás mellett csak napi néhány perc ismétlés szükséges), használható a nap során, néhány perces szabad időintervallumainkban is
- a saját tanulásról statisztikákat vezet, ami motiváló tud lenni :) – például ha nem tanulsz minden nap, akkor azt is megmutatja, hogy időben mennyivel jobban járnál, ha úgy tennél; de vezeti azt is, hogy hány napja, melyik nap mennyit…
- könnyen adaptálható az egyéni igényeknek megfelelően (hány és milyen mező legyen, pontosan hol jelenjen meg) – vannak előre létrehozott, hasznos kártyatípusok is (ezek is szabadon változtathatók), például az, ami azonnal megfordítva is létrehozza a kártyát, illetve a „lyukas szöveg”, amikor egy szöveg általunk meghatározott elemeire kérdez rá (például nyelvtan tanulásához jó lehet, vagy egyes definíciók lényegi elemeinek felidézéséhez)
- multimédiás tartalmak is beágyazhatók, amik segítik a tanultak több oldalról való bevésését (idegen nyelvű hanganyagokhoz például ajánlom a forvo.com-ot, nekem az sokat segített a kiejtésem fejlődésében, hiszen oda anyanyelvi beszélők töltik fel saját kiejtésükkel a szavakat/kifejezéseket) – ez a „fordítgatás” elkerülésében is segít (lehet képről felismerni vagy a példamondatot kiegészítve megtanulni)
Hátrányok (Nehézségek?)
- ha tényleg jó kártyát akarunk előállítani, az sok időt vesz igénybe (pl. amíg képet, hanganyagot keresünk) – ebben segíthetnek a sablonok (előre be tudjuk állítani a jellemzőiket, amik utána minden olyan típusú kártyára igazak), a különböző gyorsítások (billentyűkombinációk, a fájl behúzása a programba tallózás helyett), illetve lehet magunkat azzal vigasztalni, hogy addig is az adott dologgal foglalkozunk, és így tanuljuk is :)
- a többiek által létrehozott csomagok hasznosnak tűnhetnek bár, de hasonlóan ahhoz, amikor előre összeállított szókártyákat használunk, nem ugyanolyan hatékonyak – de lehet előnyük, ha például adott könyvcsomagból tanulunk, és annak a szókészletét már létrehozta valaki
- más hasonló programoknak előnye talán hozzá képest, hogy több módon kérdezhető ki az anyag (akár játékosabb formában is, ami gyerekeknek hasznos lehet) – én az ütemezése miatt tartottam ki mégis az ANKI mellett, ez olyan előnye, amit más programnál még nem láttam
- az ANKI nem alkalmas (és hivatalos állásfoglalás szerint nem is akar alkalmas lenni) nagy mennyiségű anyag megtanulására – a funkciója nem ez, hanem az, hogy a megtanult, vagy már valamilyen szinten ismerős anyagokat segítsen a memóriában tartani
- csak rendszeres tanulás esetén igazán hatékony (különben nagyon felgyűlik az ismétlendő anyag, ami egyrészt demotiváló, másrészt nyilván kevésbé hatékony, ha mindent egyszerre próbálunk megtanulni) – arra alkalmas tehát, amit vagy hosszabb ideig szeretnénk fejben tartani és/vagy a számonkérés előtt időben elkezdtük a megtanulását
- nekem többtagú felsorolás esetén nem sikerült jó megoldást találni még a programmal – próbáltam úgy, hogy lyukas szöveg kártyatípussal tagonként egy kártyát hoztam létre, úgy is, hogy összesen egy kártyát hoztam létre, és odaírtam, hogy hány eleme kellene, hogy legyen a válasznak (én ezeket végül kihagyom belőle, és más módszerekkel memorizálom)
Adaptáció látássérülés estén (a "vakos" változat)
Az egyik tanítványom még közös munkánk elején mondta nekem, hogy „bárcsak lenne egy olyan program, ami kikérdezi tőlem az angol szavakat – úgy sokkal könnyebben megjegyezném őket, mint így, ha csak olvasgatom”. Mivel azt, hogy én legyek az állandó kikérdező, nehezen tudtam vállalni, rögtön az ANKI-ra gondoltam.
A tanítványom az eszközöket képernyőolvasó programmal használja, és kipróbálás után rájöttünk, hogy sajnos nagy csalódásomra az ANKI számítógépes és webes felülete sem akadálymentes. (Egyébként gyengénlátókra például adaptálható, mivel a betűméret, kontraszt állítható, illetve a csatolható hangfájl, és a használható billentyűkombinációk is ezt segítik. Ezzel kapcsolatban egy nehézségünk volt: a kikérdezések során eleinte csak három szinten lehet értékelni a saját tudásod, majd négyen, ha rontasz, akkor újra kettőn – az ezeket jelző gombok pedig nagyon kicsik, de egy-két próbálkozással és rátanulással ez már nem zavaró.) Elkezdtem más, hasonló programok után kutatni, amelyekkel akadálymentességi szempontból csak hasonló rossz tapasztalataim lettek.
Végül eszembe jutott, hogy a mobilos változatot külön is kipróbálhatnánk – ez működött. Az Androidos változat programján a funkciókat felolvassa a TalkBack, a szavak felolvasása pedig beállítható – bár én ezt nem használtam, mivel egyébként is nagy szívfájdalmam, hogy az angol szavakat magyar felolvasóval tanulja, így én az angol mezőbe anyanyelvi beszélők hangfájljait másoltam. (A szókészletből úgyis szóban felel, az helyesírással meg foglalkozunk máskor, más módszerrel.) Az megmaradt nehézségnek, hogy a kártyák létrehozását ő maga nem tudja intézni az akadálymentességi probléma miatt, így itt tanári segítségre van szükség. A másik nehézség a látás kérdésétől független, az, hogy rendszeresen (mondjuk néhány naponta) nem szeretné átismételni, valahogy ez a középiskolásaim számára nem a napi rutin része – de néhány esetben így is hasznos számára a program :)
Források, további olvasnivaló:
https://apps.ankiweb.net/index.html
http://www.forvo.com/
https://otevotnyelv.com/anki/ – illetve a blog szerzője, Kőrösi Bálint ebookot is írt a program használatáról és az azzal kapcsolatos saját tapasztalataitól (ez tőle megvehető, bár tudomásom szerint éppen átdolgozás alatt áll)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése